Kezdőlap » “Életrevalók” című projektünk pályázatának újbóli benyújtása – az aktív időskor megteremtése

“Életrevalók” című projektünk pályázatának újbóli benyújtása – az aktív időskor megteremtése

2018 tavaszán újból lehetőség nyílik az aktív időskor megteremtését célzó, “Életrevalók” című projektünk pályázatának benyújtására az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében. Az idős emberek már jelenleg is nagy száma folyamatosan növekszik a határrégiókban, és sok idős egyedül, elszigetelve, depresszióban él. A projektpartnerek célja átalakítani az idejétmúlt idősellátási rendszert azáltal, hogy beindítanak egy komplett paradigmaváltást a területen. A cél egy új, innovatív, határon átnyúló együttműködés beindítása az idősellátási intézmények, a hatóságok és az érintett szervezetek között, annak érdekében, hogy a kívánt paradigmaváltás kezdetét vegye.

Mit jelent az aktív időskor koncepciója?

idosek_3Az aktív időskor koncepciója némileg meglepő módon az Amerikai Egyesült Államokból származik, ahol nem jött létre a bismarcki társadalombiztosítási rendszer és az európai értelemben vett jóléti intézményrendszer.
Az OECD 1998-as definíciója szerint az aktív időskor az idős emberek képessé tétele arra, hogy minél tovább aktívak maradjanak a társadalomban és a gazdaságban. Ez azt jelenti, hogy meg kell kapniuk a lehetőséget arra, hogy szabadon döntsenek arról, mivel töltik az idejüket: tanulással, munkával, pihenéssel vagy ápolás-gondozás igénybe vételével.  A koncepció lényege, hogy nemcsak a gazdasági aktivitásra (produktivitás) helyezi a hangsúlyt, hanem minden aktivitásra (akár fizetett, akár nem), hiszen bármilyen céllal kifejtett aktivitásnak lehet hasznossága a társadalom és az idős ember számára.

Az aktív időskor alapelvei

A fontosabb, nemzetközi szervezetek  által meghatározott alapelvek a következők:

1. Jogok és kötelezettségek: az aktív idősödés koncepciója egyrészt jogokat fogalmaz meg az időskorúak számára (függetlenség, társadalmi részvétel, méltóság, gondoskodás, önkiteljesítés), másrészt ez egyéni szinten kötelezettségekkel is jár (pl. az egyénnek is mindent meg kell tennie azért, hogy aktív maradhasson).
2. Megelőzés és integráció: a szociális és egészségügyi rendszernek funkcióját tekintve át kell állnia a megelőzésre, azaz a cél az egészség és az öngondoskodási képesség minél további megőrzése. Ennek érdekében szükséges a két területet integrálni.
3. Életút-megközelítés: annak a felismerésén alapszik, hogy az idősek nem alkotnak homogén tömeget, és az egyéni különbözőségek növekszenek a korral. A megközelítés tagolja a teljes életszakaszt, és meghatározza az egyes szakaszok jellemzőit és szükségleteit. Pl. a korai életszakaszra a növekedés és fejlődés, a középkorúaknál a funkciók kiteljesítése, időskorban az önellátás megtartása és a rokkantság elkerülése jellemző.
idosek_44. Az intézményi korlátok lebontása: ilyen korlát például a kötelező nyugdíjba vonulás idejének központi meghatározása vagy a korai nyugdíjba vonulás ösztönzése, amely az utóbbi időkig Európa számos országában létező gyakorlat volt.
5. Kulturális változás: meg kell változnia az idősekről való gondolkodásnak; itt  főként a sztereotípiák felszámolásán van a hangsúly.
6. Intergenerációs (multigenerációs) szolidaritás: a fiatalok és az idősek egymás iránti felelősségének fokozása.